Az iráselemzés három zónát különböztet meg: (1) a felső zónát (a), a középső zónát (b) és az also zónát (c). A fetső zóna a szellemi törekvéseket, az álmokat, a reményeket és az ambiciókat mutatja meg. A középső zóna feltárja az ember viszonyát a mindennapi élet gyakorlati dolgaihoz, a barátokhoz, a családhoz, az otthonhoz. Az alsó az emocionális zóna, s megfelel az élet fizikális aspektusának, beleértve a szexet is. A betűk felső hosszúsága (2), ennek magassága és aránya mutatja a kéziró ideáljait, az álmodozásra való hajtamot, és azt, mennyire érdeklődik a szellemi élet iránt. Ha a középső zóna szélesebb, mint a felső vagy az also (3), ez azt mutatja, hogy társas lényről van szó, aki nagyon praktikus beállitottságú, s a földön jár, nem a fellegekben. Ha a betűk also szára kiöblösödik (4), az képzelőeröre és nagyfokú énközpontúságra utal. Az egyszerű vonalként lefelé futó also szárak fatalistáról árulkodnak, aki jól koncentrál, és megvan az a képessége, hogy gyorsan a lényegre térjen. A hosszan kikerekedő also hurkok (5) a szerelem és az élet romantikus felfogásárol tanúskodnak. A háromszögű hurok (6) a házi zsarnok jellemzője, aki lehet nő is, férfi is, a kézíró esetleg csalódott partnerében (talán szexuálisan).

A margók a tanulási és a szocializálódási kvalitásokat tárják fel. A széles felső margó arra mutat, hogy a kéziró tartózkodó ember, s a formák hive. A széles alsó margó a szexualitástól való félelemről tanúskodhat. A keskeny alsó margó gyűjtőszenvedélyre mutathat, ugyanakkor a kéziró lehet nagyon társaságkedvelő és kevéssé tartózkodó. A bal margó, ha széles, jó kulturális hátteret, intelligenciát és esztétikai érzéket jelez. Szűk bal margó kritikátlan barátságosság és egyben kicsinyesség jele lehet. A széles jobb margó a jövőtől való félelemre mutat. A keskeny jobb margó arra enged következtetni, hogy a kéziró tartózkodik az esetleges barátoktól és a világtól általában, s elég gyenge az ítélőképessége.

Ha az irás jobbra dől (7), alapjában kifelé forduló emberről van szó. Ez a normál Irásmód, és extrovertált személyiségre utal, aki igényli és ápolja is az emberi kapcsolatokat, szeretetre és együttérzésre vágyik, amit adni is képes. A balra dőlő irás (8) az introverzió jele. Itt inkább a fej uralkodik, mintsem a szív. A kifejezett és következetes balra dőlés azt mutatja, hogy az illető gátat emel önmaga és a világ, a többi ember közé, gyakran korai rossz tapasztalatai következményeképpen, erről belső konfliktusokra és visszahúzódási hajlamra is következtethetünk. Minél erősebb a jobbra dőlés (9), irója annál barátságosabb, annál jobban igényli a társaságot, de annál kisebb a belső érzelmi kontrollja is, különösen, ha nyomás alá kerül. Minél erősebb a balra dőlés, az illető annál inkább hajlamos az önvizsgálatra, önelemzésre. Az irás változó dőlése (10) változékony, sokszor érzelmileg instabil személyiséget mutat, aki szeszélyes és nemritkán mogorva impulzusok és önfegyelem, ész és értelem között hánykolódik.

Az, hogy mennyire nyomjuk meg irószerünket, s milyen szélesen irunk, a libidó erősségét és a szexuális késztetést mutatja. Az erős nyomás (11) érzéki, életerős személyiségre utal. A könnyed irás (12) érzékenységről és gyakran igen kritikus hajlandoságról árulkodik. Ha az irásnyom nagyon világos, az a vitalitás hiányának jele, melyet fizikai gyengeség okozhat. Közepes nyomás (13) az általános, igy ir a legtöbb ember. Ennek megfelelően az ilyen irás átlagos törekvésekkel rendelkező átlagos emberre utal.

A leirt betűket méretük szerint általában három csoportra osztjuk: nagy, közepes és kis méretű betűkre. Az olyan ember, aki nagy betűkkel ir (1), expanziv természetű, szereti a rivaldafényt, s csak akkor boldog, ha nagy társaság veszi körül, a túl nagy betűk gazdája egocentrikus, esetleg uralkodni vágyó, mindig a saját hangját szereti hallani, s ő akar a társaság középpontja lenni. Az átlagember közepes nagyságú írása (2) alapján értelmes és alkalmazkodóképes személyiségre utal, aki   a legtöbb helyzetben feltalálja magát. Az irás általában udvarias, se nem félénk, se nem vakmerő, törvénytisztelő és megbizható emberé. A kis betükkel irás (3) jellemző az akadémikusra, aki mindenre racionális magyarázatot ad, még az érzelmi viselkedésre is. Ide tartoznak a tudósok, a kutatók és mindazok, akik eszmékkel foglalkoznak. A nagyon kicsi betűk (4), ha csaknem egy vonallá folynak szét, kisebbrendűségi komplexusra és tartózkodó magatartásra utalnak. Váltakozó nagyságú betűk (5) ingatagságra és a külvilág iránti érzékenységre (esetleg ingerlékenységre) mutatnak, irójuk hangulatember. Az az irás, melynél a szavak végén csökken a betűk mérete, érett személyiségre, s megfordítva: ha a szóvégi betűk nagyobbak, ez bizonyos éretlenségre utal.

Az olyan irás, amely szilárdan, egyenesen, vizszintesen halad, olyan személyé, aki uralkodni tud önmagán. Nemigen hagyja magát befolyásolni másoktól, kiegyensúlyozott, nyitott és állhatatos. Ha a sorok alapvonala emelkedik (6), ez ambicióra és optimizmusra mutat; ha lefelé halad (7), pesszimizmusra és depresszióra. Minél jobban felmegy a vonal, annál ambiciózusabb és optimistább az illető, minél inkább lejt, annál pesszimistább. Ha a sorok egyszer föl, egyszer lemennek, az mogorva vagy változó hangulatú embert sejtetnek. Ha egy irás vastagsága és sorvonala állandóan változik, irója inkább hallgat az érzelmeire, mint az eszére, indulatos és megbizhatatlan.

A szó- és betűközök megmutatják, hogy irója nagyvonalú avagy kicsinyes, szereti-e a társaságot, és hogyan válogatja meg a barátait. A kis szóköz (8) azt jelzi, hogy irója szereti és értékeli a társasági életet. A nagy szóközök (9) tanúsága szerint az illető tartózkodó, és gondosan megválasztja ismerőseit. A sűrű sorok (10) elárulják, hogy tervezésre, szervezésre képtelen emberről van szó. A nagy sorközök az ellenkezőjét mutatják, hozzátéve, hogy az igy iró ember objektiven tekint a jövő felé.

Ha a betűk vonallal kezdődnek illetve fejeződnek be, az pedáns és óvatos ember sajátja. Az, aki a betűket kis vonallal kezdi, kevéssé nyitott új eszmék és tervek befogadására, ragaszkodik a már bevált módszerekhez, mert erősen foglya a múltnak. A betűket olyan ember szokta kis vesszővel befejezni, aki nehezen szakad el a dolgoktól, s például a telefonbeszélgetést is alig tudja abbahagyni. A szókezdő és szóvégi vessző nélkül irókban megvan a képesség arra, hogy idő- és energiapocsékolás nélkül gyorsan a lényegre térjenek.

A kézirásban négy fő betűösszekötő-forma van: a girlandos, az árkádos, a szálforma és a szögletes. A girlandos (11) a betűk összekapcsolásának leggyorsabb módja: minél kisebb a girland, annál gyorsabb az irás. Az ilyen irás olyan pozitiv tulajdonságokat mutat, mint könnyedség, alkalmazkodoképesség, rugalmasság és a barátságos, szeretetreméltó egyéniség jellemzői. Női irásban a girlandos kötés szentimentális és empatikus személyt jelezhet. Ami a negativumokat illeti, az igy iró esetleg lusta, könnyen befolyásolható ember, aki hajlamos ügyesen kibújni a kinos helyzetekből, s meglehetősen felszinesek az érzései. Az árkádosan iró (12) boltivei erősebb konstrukciót sejtetnek. Szereti a művészeteket, van forma- és stilusérzéke; tud titkot tartani, és mélyebbek az érzelmei. Gyakran előfordul, hogy a formák rabja lesz. Negativuma, hogy elég bizalmatlan és hajlik a nagyzolásra, ami intrikus hajlamokkal is párosulhat. A szálformával irók (13) nagyon tudnak manipulálni és szervezni. Az, aki úgy kapcsolja össze a betűket, hogy irása szinte maga is fonallá válik, kiváló pszichológus és ügyesen bánik az emberekkel. Pozitivuma hogy intelligens, sokoldalú, alkalmazkodóképes, és mindenkivel jól boldogul. Negativ oldala, hogy kitér a dolgok elől, nehezen lehet lekötni valamivel, és alattomos természet is lehet. Férfinél a szálírás gyűlölködő hajlamot jelenthet. A szögletes irásnál (14) a betűk összekapcsolása fegyelmezett, s ez akaraterőt, sőt agressziv hajlamot sugallhat. Aki igy ir, az mindent csakis fehérnek vagy feketének lát, s mereven elutasitja mások szempontjait. Pozitiv jellemvonása az állandoság, a határozottság és a kitartás. Az élettel és a szerelemmel kapcsolatban sem veszti el a fejét, és nem tud alkalmazkodni. Negativuma, hogy belső konfliktusai vannak, bizalmatlan, s egész beállitottságát a másokhoz való kompromisszum nélküli viszony és az empátiahiány jellemzi.

Az összekapcsolt kézirás (15) logikus és szisztematikus gondolkodásról tanúskodik, a másokhoz való együttműködésre  kész és  értelmes közeledést mutatja. Ugyanakkor az illető nem túl kezdeményezőkész, és nem intuitiv a gondolkodása. Nem valószinű, hogy spontán reagál dolgokra, vagy enged hirtelen impulzusoknak; nem valami eredeti elme. A nem összekapcsolt irás (16) egoizmusra, állhatatlanságra, és makacsságra utal, olyan emberre, akit nem érdekelnek mások gondolatai és véleménye. Hullámzó kedélyállapot, a társas élettől való elzárkózás is jellemző rájuk. Az ilyen kézirású ember egocentrikus, nehezen jön ki másokkal, de gyakran vannak eredeti ötletei és kreativ gondolatai.

A nagybetűk feltárják a kéziró egóját és azt, milyen arcot mutat a külvilágnak. Egyes nagybetűk grafolagiailag szignifikánsabbak, mint mások, s méretüket és formájukat egyaránt figyelembe kell venni. A túl nagy kezdőbetűk (1) azt mutatják, hogy az illető elismerésre és csodálatra vágyik. Betölthet vezető posztot, lehet egyszenűen öntelt vagy mindkettő, itt mindenképpen kisebbrenűségi érzés kompenzálásáról van szó. Ha a nagybetűk spirálisan, csigavonalban rajzolódnak vagy túldíszítettek (2), az a vulgáris attitűd jele. Ha a kezdőbetűk kicsik, sőt kisebbek a többi betünél, az tútzott szerénységről tanúskodik, s olyan ember portréját rajzolja fel, akinek nincs önérzete és önbizalma. Gyakran eredeti vagy különleges a művészek, a kreativ személyiségek nagybetűje. Ha az irás nyomtatott nagybetűvel kezdődik, az az illető irodalmi adottságait jelzi vagy azt, hogy barátja a nyomtatott szónak; az igy iró ember lehet jó izlése, esetleg hajlama van a konstruktiv tervezésre.

A nagy M betű fontos: ama betűk egyike, amelyek feltárják a kéziró egóját vagy annak hiányát. Egy olyan M, amelynek magas az első szára (3), egészséges énképet mutat; de ha a harmadik szára magasabb (4), a személyiség inkább közösségi beállitottságú vagy éppen hajlamos, hogy alárendelje magát másoknak, olyasvalaki, akinek fontos a közvélemény itélete. A kezdő száron levő hurok (5) féltékenységre utal. A gömbölyitett M (6) agressziomentességet, mig a szögletes M (7) erőszakosságot, önzést mutat.

A nagy I azért különleges, mert a kéziró önértékeléséről és motivációiról árulkodik. Sok tekintetben az egész ábécé legtanulságosabb betűje: tanúskodhat büszkeségről és hiúságról, vagy mérsékletről és önbizalomhiányról is. Ha a nagy I jóval nagyobb az irás többi nagybetűjénél (8), az az önérdek túltengését és mások figyelmének igényét jelzi. Az illető szeretne magabiztosnak látszani, de bizonytalansággal küzd. A kicsi és gondatlanul odavetett I (9) erőhiányról és önbizalomhiányról tanúskodik. A kör formájú nagy I (10) a befelé fordulást, az egó védelmének igényét jelzi. A nagy öblű megformálás (11) egoizmust jelent: az illető túlhangsúlyozza a saját maga fontosságát, s mindig az előtérben akar lenni. Ha valaki kis i-t ir a nagy helyett (12), ezzel ön-leértékelését érzékelteti. Egy ferde vonal lefelé (13) vitakészségre, erős egóra, szerénységre, intelligenciára mutat, a nyomtatott I használata (14) jó irodalmi adottságot és jó izlést sugall. Ha a nagy I-t három részűvé formálja valaki, az azt mutatja, hogy egyénisége töredezett. Ha a nagy I balra dől vagy egyenesen áll, meg a többi betű jobbra dől (15), az a bűntudat jele.

Nyitott a és o (16) nagy mesélőre, söt kimondottan pletykálkodóra utal, ha e két betű zárt vagy össze van kötve (17), ez azt jelenti, hogy irója zárkózott, diszkrét, titoktartó. Minél jobban össze vannak hurkolva a betűk (18), annál valószinűbb, hogy az illető a diszkréciót a titkolózásig viszi, sőt e mögött alattomosság is meghúzodhat.

A pont az i fölött elég sokféle lehet. Mutathatja, hogy a kézíró érzékeny, figyelmes, vagy esetleg brutális. A betű fölött elhúzott pont (19) szenzibilitást és fejlett kritikai érzéket árul el; a kövér és vastag pont (20) indulatos természetet vagy még rosszabbat; a könnyű és magasan elhelyezett pont (21) kifinomult, betegeskedő embert. Ha a pont egy kis ívet alkot (22), figyelmesen kutató elméről van szó. S e betűnek számos variánsa lehetséges. Hasonlóképpen sokféle a t vonala, e szimpla betű írásának több mint 60 formáját ismerjük. Ezért a t betű megformálásának tanulmányozása a grafológiában nagyon fontos. Az első, amit megmutat, az akaraterő. Egy jól formált t, amelynek áthúzása kissé jobbra nyúlik (23), szilárdságot és önbizalmat árul el, míg a rövid és gyenge áthúzás (24) bizonytalanságérzetet és önbizalomhiányt. Ha az áthúzás az egész szó fölé elnyúlik (25), ez az ambíciók, sőt a mások feletti gyámkodás hajlamának jele. Egy felfelé hegyesedő t elhamarkodásra való hajlamot (26), egy vastagodó pedig kiegyenlítő diszpozíciót mutat.  Egy könnyű vonás, amely a betű törzsén egyensúlyoz (27), álmodozó embertől származik, egy ugyanilyen helyzetű vastagabb pedig olyantól, akinek van képzelőereje, és képes túljutni a mélypontokon.

A kézírás elemzésénél nem hagyják figyelmen kívül azt sem, milyen színnel ír az illető, ez ugyanis fontos vezérfonál a grafológusnak. Egy ember élete során váltogathatja is a színeket. Az emberek többsége kék tintával ír: ez az élénk szín barátságos természetre vall. Feketét a konvencionálisabb típusok használnak, vagy a rideg és hatekonyságra törő főnökök, akik ezzel is hatást akarnak kelteni. A fekete határozottabb, mint a kék, de nem olyan agresszív, mint a vörös. Vörös tintát olyan személy használ, akiben túlteng az ego, és aki nagyon szereti magára vonni a figyelmet; emellett a vörös az érzékiséget is mutatja. Zöld tintát jobbára a fiatalok használnak, akik ezzel is ki akarnak tűnni a többiek közül.

A grafológus a kézzel írt számokból is sok mindenre tud következtetni. A szépen kiírt számok azt mutatják, hogy az illető gyakorlatiasan és nyitottan viszonyul a pénzhez és az anyagi értékekhez. Kicsi betűkkel, vékonyan leírt számok olyan ember tollából származnak, aki jól koncentrál, s akinek van érzéke a pénzügyekhez: ilyen a könyvelő, a matematikus és a vezető hivatalnok. Nyomatékkal írt (többször átírt) számok neurotikus szemelyisegre utalnak, néha alattomos vagy tudatosan megtévesztő  valakire. Kicirkalmazott, kacskaringós számok közönséges, esetleg túlzottan anyagias embert, gyakran harácsolót lepleznek le. Aki a számok írásánál jobban megnyomja a tollát, az rossz ízlésű ember vagy mereven materialista. Jól olvasható számokat a nyitott, becsületes ember ír.

Az aláírás az  "Én bélyege", a világnak való bemutatkozás. Az az ember, aki világosan és jól olvashatóan irja alá a nevét (1), tisztességét és megbizhatóságát tárja fel. A kicsi, összezsúfolt betűk (2) kisebbrendűségi komplexusról tanúskodnak. Ha az aláirás nagy és diszes (3), akkor az illető rossz izlésű, és túlteng az egója. Az aláirás aláhúzása (4) egoizmusra és erőszakos fellépésre utal. A fonalszerű aláirás (5), ahol a vonások szinte beolvadnak a vizszintesbe, okosan számitó elme sajátja. Az igy aláirók nagyon jól tudnak az emberekkel bánni, diplomatikusak és intelligensek. Ha valaki az aláirását körbehúzza egy vonallal, az depressziót jelez, s mintegy segélykiáltásként értelmezendő. Ha az aláirást vonalak szabdalják, baj van az Én-tudattal, s önbizalomhiányra kell gyanakodni. Az ilyen aláirás mindenképpen abnormitást jelez. Nagyon fontos az is, hogy valaki a papiron hogyan helyezi el az aláirását. Ha az aláirás mindjárt az aláirt szöveg után van, ez azt jelzi, hogy az illető szoros kapcsolatot igényel a környezetével. Ha a szövegtől távolabbra van, ez nagyobb függetlenségre utal.

A háromszoros aláhúzás azt mutatja,hogy Alan jelentős személyiségnek szeretne feltűnni. Ez ugyanis egojel presztizsre és a pozicióra való vágyat jelzi. E tipusnál gyakran túl nagyok a kezdőbetűk, a kisebbrendűségi komplexus mutatójaként.

Anna aláirása, szűk és szoros, ami gátlásos személyiséget és visszafojtott érzelmeket jelent. Nevének szinte  egymáshoz nyomott betűi korlátolt gondolkodású gondolatszegény emberre vallanak, aki azonban mereven ragaszkodik a véleményéhez.

Olyan ez az aláirás, mintha kimásolták volna valahonnan. A gömbölyitetten rajzolt kis m és n elárulja, hogy Norman elég éretlen, lassú gondolkodású és gyanakvó. A csekély balra dőlés introspekciót sugall, mig az alig kiemelkedő kezdőbetűk a csekély önértékelés jelei.

Tom félkört vont aláirása köré, ami a grafologiában öngyilkosságra való hajlamot sugall. Körét félig nyitva hagyta, hogy figyeljenek fel rá, hallják meg a segélyki áltását. Aláirásának lesüllyedő vége egyébként csak megerősiti depressziójának kifejezését.

A Richard Nixontól származó különböző aláirások irójuk szellemi és fizikai összeomlását bizonyitják. Első aláirása (a) 1959-ből való, amikor az USA alelnöke volt, s jobbra dőlése a szociális érzéket mutatja. A következő (b) az 1969-es, amikor első elnöki megbizatását átvette: zsinórszerű megformálása azt mutatja, hogy Nixon időközben megtanulta, hogyan manipulálja és csapja be az embereket. Harmadik aláirása (c) 1974-ben született, röviddel a Watergate-botrány előtt, és arról tanuskodik, hogy már tudatában volt a várható birálatoknak és saját moráljának. A negyedik (d) már nem is olvasható, annak jeleként, hogy manipuláló képessége átadta helyét a hazudozásnak és a becstelenségnek. Gyorsan  romló egészségi állapotát tollának gyenge nyomása is mutatja.

Ha valaki tollal és tintával ir, az többet elárul róla, mint a golyostoll, mivel jobban észrevehető, hol nyomja rá jobban a papirra. A vonalazatlan papir alkalmasabb, mint a vonalas, mivel tisztábban mutatja az irásvonalat. Először is nézzük meg a margokat és az irás dölését, azután erősségét és a betűk nagyságát. Következik az alapvonal és a lejtés. Majd a nagy- és a kisbetűket tanulmányozzuk, aztán az egyéni jellegzetességeket és az aláirást. Először ne bocsátkozzunk hosszas elemzésbe, hanem jegyezzünk meg öt vagy hat nyilvánvaló sajátságot. Nézzük meg, hogy ezek változó helyzetekben változnak-e, vagy ugyanolyanok maradnak; ezután haladjunk tovább a mélyebb, pontosabb analizis felé. Ne vonjunk le elhamarkodott következtetést: a végleges kép felrajzolása előtt vegyünk számba minden részletet. Ha valakinek az irása például azt mutatja, hogy kicsi az akaratereje, de nagyon inteiligens és intuitiv, akkor ezek a tulajdonságai kiegyenlitik egymást, és egészen jól elboldogul az életben.

A kicsi, gyors, fonalszerű irás (11) nagyon intelligens és élénk szellemű emberé. Az enyhe soremelkedés az optimizmus jele. A pálca formájú nagy I (az angolban Én) azt jelenti, hogy irója gyorsan, és különösebb kertelés nélkül képes a lényegre térni. A szavak és a vonalak közötti nagy távolság szisztematikus gondolkodásra és szociális éleslátásra utal, mig a g és az y betűk alsó részénél a hurkok hiánya azt mutatja, hogy az illető sok emocionális energiával végzi szakmai tevékenységet, nem sokat törődve saját, személyes emocionális szükségleteivel. A fonalszerű irásmód, a szavak végén a betűk méretének csökkenése az érettség jele. Mindez arra mutat, hogy a kéziró képes a manipulálásra és arra, hogy a legkülönbözőbb emberekkel is megfelelően bánjon. A szilárd, jobbra áthúzott t öntudatot jelez. Az, hogy a nagy- és a kisbetűk nincsenek összekötve, intuicióra mutat. A meglehetősen könnyed tollkezelésből kevés energiatartalékra következtetünk, A kéziró nem robusztus személyiség, s legalábbis pszichikálisan, csekély benne a vitalitás. A zárt kis a és o titkolózást és diplomáciai készséget mutat.

Írásunk elemzése